Természetesség vs mesterséges intelligencia
Tudományos értelmezésben túl sokat nem tudok a mesterséges intelligenciáról. Az érzésről szeretnék beszélni, amit ez a -számomra teljesen természetellenes- valami hoz fel bennem. Kezdve a
A segítő szakmákban tevékenykedő emberek jelenlétében jellemzően őszintébbek vagyunk, mint sokszor saját családtagjaink előtt. Talán mert idegennek könnyebben feltárjuk magunkat, belső titkainkat, félelmeinket, vágyainkat (persze nem mindenki nyílik meg könnyen). Hiszen nincs tétje. Kibeszélni magunkból a bennünk felgyülemlett feszültséget pedig jólesik. Felszabadító ereje van.
Ezek köztudott tények.
Ami számomra különleges, hogy akik hozzám jönnek, egy perc után úgy viselkednek, mintha már régóta ismernénk egymást. Velem, aki iskolai keretek között nem tanultam soha pszichológiát, kommunikációt, tárgyalástechnikát, és hasonlókat. Átlagos, gondtalan gyerekkor 2 fiútestvér között, drámáktól mentes iskolai évek. Fiatal felnőttként is zökkenőmentesen indult az életem. Párválasztás, gyerekszülés, akkori páromnak fejlődő vállalkozása, biztos anyagi háttér…mintaértékű. Kívülről nézve. Elsőszülött kislányom néhány hónapos volt, amikor kiderült nálam egy gyógyíhatatlannak minősített autoimmun betegség, ami kicsit megijszetett. Szerencsére viszonylag kevés tünetem volt sokáig, így betegségtudat nélkül éltem az életem. Mégis bennem volt, és dolgozott…még ha nem is gondoltam rá sokat, befészkelte magát és a színfalak mögött kéretlenül is tanyázott bennem.
Kissé elkalandoztam az eredeti témától, mégis van összefüggés. Hiszen ennek is köze lehet ahhoz (mint ahogy sok másnak), hogy egyre inkább elkezdtem figyelni a világot. Más szemmel, mint azelőtt. Sokkal érdeklődőbb lettem mások iránt, elfogadóbb, befogadóbb. Kitűnő hallgatóság vagyok 😊 Ezt észreveszik a nálam megforduló vendégek, és szinte kérdés nélkül elmesélnek magukról, az életükről olyan dolgokat, amin néha magam is meglepődöm. Hálásak, hogy kibeszélhetik. Hálás vagyok én is, hogy megtisztelnek a bizalmukkal. Minden beszélgetésből tanulok valamit, sokszor még napokig foglalkoztat egy-egy téma, megismert élethelyzet, sors.
És itt jönnek képbe a rezgések. Amit a hangtálak is képviselnek. Mint minden, az ember is rezgésekből áll. Amit a másik ember érzékel, ha tud róla, ha nem. Érezzük, kinek a társaságában jó lenni, és ki az, akitől inkább menekülnénk. Az, hogy a 40-45 perces hangmasszázs minimum másfél órát vesz igénybe, azt mutatja, hogy az előbbiek táborába tartozom. (Nem, nem vagyok nagyképű !!! 😊 ) És ez a másfél óra nem a ’protokoll’. Természetesen az is beletartozik, megbeszéljük az érzeteket, a tapasztalatokat, a hangmasszázs utórezgéseit- és rengeteg mást, ami nem tartozik ehhez a témakörhöz.
Nagyon szeretem!!! Ahogy a bizalmukba fogadnak először még vadidegen emberek-különleges élmény.
Szóval….elsőre ennyit a ’megnyílásról’. (micsoda szó…egyáltalán van ilyen?) 😊😊😊
Kezdőlap » Megnyílás
Természetesség vs mesterséges intelligencia
Tudományos értelmezésben túl sokat nem tudok a mesterséges intelligenciáról. Az érzésről szeretnék beszélni, amit ez a -számomra teljesen természetellenes- valami hoz fel bennem. Kezdve a
Rezegjünk magas szinten és szebb lesz a világ!
Rezegjünk magas szinten és szebb lesz a világ! Előző írásomban az idősebb korosztályt érintő tapasztalataimról meséltem. Most néhány olyan esetet szeretnék bemutatni, ami azt igazolja,
Figyeljünk Rájuk és segítsünk Nekik!
Néhány konkrét élményemet szeretném elmesélni, amiket idősebb embereken keresztül éltem meg. Az érett korúak többnyire szívesen megragadnak a jól megszokott dolgaiknál. Szeretik az állandóságot, a
„Erő és méltóság árad róla, és nevetve néz a holnap elé” (Példabeszédek 31:25 ) Mindannyian szeretnénk így élni, igaz? Kisugárzása mindenkinek van. Még annak is,
A közvetlen környezetemben és távolabb is vannak olyan emberek, akik nem találják önmagukat, helyüket a világban. Érzik, hogy valami nem kerek, félnek, keseregnek, esetleg támadnak,
Ez is érdekelhet